Különleges nap a mai, egy rendkívüli embert tüntet ki kormányunk.Az egész világ csodájára jár rendkívüli teljesítményét NOBEL díjjal jutalmazták.Elvárásoknak megfelelően minden közakarattól függetlenül jelőltük e díjra.Véleményszabadság távol áll népünktől, befogadó nép vagyunk.Látnoki képességgel bíró lényt emelünk a világ elé.Bátorsága nem mérhető az átlagoshoz, szinte mérhetetlen.Szemrebbenés nélkül lemondott hazájáról és választott népéről.Arcpirító és a gerinctelenség csúcsa génjeiben megalázni embertársait. Rendkívüli bátorságra valló tette beragyogja Uráltól Bostonig suttogják szűk sikátorok közt buckalakók ajkukon rémülettől eltelve.Elképesztő vakmerőségét mi sem bizonyítja jobban,hogy Választott népét éppen a befogadó országa tette gázkamrák árnyékába. A magyar befogadó nép és önzetlen.Szembe fordult a világszemléletével és emberségből jelesre vizsgázott a háború véres viharában a rászorultak tízezreit mentette meg a biztos haláltól.Most se tétovázik egy beazonosíthatatlan embernek oda adja országa legnagyobb kitüntetését.Mert jár neki a világ szerint. Lelkünk rajta, oda fenn majd eldöntik, mi lesz sorsunk az örökké valóságban.

 Az ember mind a mai napig azt hiszi hogy azért mert ő torrenteket tud letölteni, már az internet a szólásszabadság és a demokrácia megtestesülése. és akkor amikor kimentél Németországba és meg akarsz nézni egy magyar klipet a youtube-on, és látod hogy az összes létező magyar klip le van tiltva a kintieknek (csakúgy mint az amerikaiak), na akkor jössz rá mekkora egy kibaszott birka vagy hogy hagyod hogy a google átvegye tőled az állam szerepét. Nemrég gondolkodtam azon hogy kéne csinálni egy műsort, ami klipekkel bemutatja a média viselt dolgait. Olyan klipekkel, amit mondjuk az rtl, a tv2, és egyéb csatornák legyártott szarjaiból vágsz össze, és ezt kommenteled. Csak hetekkel később jöttem rá, hogy ezt három napon belül fogja leszedetni az adott televíziós csatorna, amennyiben nézett lesz. Hiszen nem fogja hagyni hogy az érdekeit azzal sértsd, hogy a szarjairól bebizonyítsd hogy szar. és akkor belegondoltam hogy egy ilyen műsorral milyen videó megosztó portállal lehetne eljutni a tömegekhez. Hiába rakom fel ugyanis az 56.comra az egészet, ha a facebookon nem fogom tudni megosztani. Mert hogy az is ugyanígy befeküdt a cégeknek meg az államoknak. Igazából az álom rémálommá változott, és amit a szólásszabadság tengerének hittél, az mára a legcenzúrázottabb kommunikációs módok egyike, csak nem veszed észre. A történelem során eddig még nem maradt fenn állam olyan nagy liberális demokratikus módon, aki ekkora hatalmat kapott az később mindig megvadult tőle.

Az idei dalfesztivál döntőjét – melyet 45 ország közvetítette élőben és több mint 180 millióan nézték a televízión keresztül – Koppenhágában tartották. Holmi produkcerek show elemként vásári mutatványt fabrikáltak egy létező szexuális zavarból, és nevetségessé tették mindazt, amit a világ kulturáltabb fele szabad identitásválasztásról gondol,a vallásos része meg elitéli mély meggőződésből.   Tudom az ellen reklám is jó még ha megdöbbentő is.Valami véget ért és valami elkezdődött,Európa behódolt a démoni biznisz világ trendjének. Érzéketlen közömbös világunk elindult a pokolba tartó úton lefelé. Gratulálok az ördögi terv sikerült,bár elvileg mi magyarok jöttünk ki győztesen belőle.nélkülünk e látványos semmi nem jöhetett volna létre.S.O.S! MENTSÉTEK MEG LELKEINKET! Toleráns vagyok de két azonos neműből nem lesz harmadik, az élet lehetőségét zárjuk el, pusztulásra ítélve magunkat.
https://www.youtube.com/watch?v=ozEivuanjuY

Az álom és realitás nem mindig találkozik,bármennyire szeretnénk.Sorolhatnék közhelyeket ,nem teszem.Meglepetésként nem ért, mivel előre borítékoltam, és közöltem minden rangú és hovatartozású emberrel véleményemet.Az eredmény megközelítőleg 98 % igazolva látszik. Megtörtént most már a holnapra figyeljünk, éljünk az adott lehetőséggel.szolgálva népünket, Rengeteg időt elvesztegettünk és szenvedtük az árnyék oldal hátrányait, napfényre vágyok mint minden ember és szabadság ízére szomjazom. Az élet véges ritkán adatik meg ilyen lehetőség,rendbe tenni közös dolgainkat nagy felelősség. Méltósággal és türelemmel viseltük a nehézségeket.most már legyen kicsit könnyebb elviselhető.további életünk. Kezünkbe van, és remélem Nemzetem és hazám javára válik a folytatás. Egy régi levente köszöntéssel búcsúzom: Adjon az idő szebb jövőt!

Agy mosott zombik
Villogó neonok
Kavargó tévutak
Csábító indulat

Csillogó remegés
A lét a tét a fény
Foltok partok tornyok
Fák árnyain álmod,

Emésztő szenvedélyben
Remény éltet
Dúvad életem adom
Ölelő csókod rám ront

Lényed tényed fényed
Magas kerítések
Lüktető ritmusod
Boldogan habzsolom

Választás előtt

1 Homoszexuális , 1liba tolvaj,1nagyobb tolvaj ,és 1 majdnem tolvaj látványos érdek egyesülésére még nagyapám is sercintene.
Illusztris baloldal összeállt, volt és nem létező hullámlovasai kedvező szelek reményében, torta evő versenyre készülődnek. Szélmalomharcukat megvívják utolsó esély címen. Komolyságot kérem megőrizni. Megszokott történelmi módszerekkel gyalázzák és ferdítik a valóságot. Elmúlt félévszázad bevált sározása és tündökléses bukása mutatja, eredményes harcuk kimerül az ellenfél lejáratásában. Érdekes, egy közös azért van bennük, a pénz szeretete. Zsebre vágó politika. Eszmék nélkül, üzlet erkölcs nélkül. A nemzetinek álcázott kormány megdöntése a céljuk. Volt mszpsek mindkét oldalon, és másodvirágzásukat érő kisztitkárok gigászi küzdelme a húsosfazék körül. Csőlátás és szűklátókörűség vakította el tudatukat a küzdelem hevében, közben elveszítve nemzeti vagyonunkat és hazánkat, zsoldos pénzre váltva függetlenségünket, mára. Kiszolgáltatottként korlátolt élettérben mozogva illúzió lenne a festett jövőképet rózsaszínűnek látni. Az elkövetkező generáció már nem élvezi a munka gyümölcsét, az úgynevezett ledolgozott évei után, a megérdemelt nyugdíját veszíti el folyamatosan. Lélekszámunk is a gyarapodás helyett, egyre fogyatkozik erőteljesen. A választás lehetősége még fenn áll. Mit szeretnénk? Reményben és boldogságban, nem maroknyi embert kiszolgálva élni életünket a későbbiekben. Ne legyenek álomképeink, csak életcéljaink. Bekerítve betonfalak közt, víz és villany nélkül munkába indulni a kijelölt kapukon áthaladva, mert a munka boldoggá tesz. Tegyük meg tétjeinket, létünk a tét.

Illusztris baloldal összeállt, volt és nem létező hullámlovasai kedvező szelek reményében, torta evő versenyre készülődnek. Szélmalomharcukat megvívják utolsó esély címen. Komolyságot kérem megőrizni. Megszokott történelmi módszerekkel gyalázzák és ferdítik a valóságot. Elmúlt félévszázad bevált sározása és tündökléses bukása mutatja, eredményes harcuk kimerül az ellenfél lejáratásában. Érdekes, egy közös azért van bennük, a pénz szeretete. Zsebre vágó politika. Eszmék nélkül, üzlet erkölcs nélkül. A nemzetinek álcázott kormány megdöntése a céljuk. Volt mszpsek mindkét oldalon, és másodvirágzásukat érő kisztitkárok gigászi küzdelme a húsosfazék körül. Csőlátás és szűklátókörűség vakította el tudatukat a küzdelem hevében, közben elveszítve nemzeti vagyonunkat és hazánkat, zsoldos pénzre váltva függetlenségünket, mára. Kiszolgáltatottként korlátolt élettérben mozogva illúzió lenne a festett jövőképet rózsaszínűnek látni. Az elkövetkező generáció már nem élvezi a munka gyümölcsét, az úgynevezett ledolgozott évei után, a megérdemelt nyugdíját veszíti el folyamatosan. Lélekszámunk is a gyarapodás helyett, egyre fogyatkozik erőteljesen. A választás lehetősége még fenn áll. Mit szeretnénk? Reményben és boldogságban, nem maroknyi embert kiszolgálva élni életünket a későbbiekben. Ne legyenek álomképeink, csak életcéljaink. Bekerítve betonfalak közt, víz és villany nélkül munkába indulni a kijelölt kapukon áthaladva, mert a

A jubileumról valamennyi német országos napilap megemlékezett, kivétel nélkül „mellékelve” azt az egyaránt
történelminek minősített fotót, amelyen Ausztria és Magyarország akkori külügyminisztere, Alois Mock és Horn Gyula átvágja a drótkerítést, jelképesen is megszüntetve a Keletet és a Nyugatot elválasztó vasfüggönyt. A konzervatív Die Welt 1989. június 27-ét történelmi napnak nevezte. Az újság beszámolt a vasfüggöny átvágásának előzményeiről, a határzár korábbi megszüntetéséről, majd az augusztus 19-i páneuerópai piknikről és a szeptember 10-i határnyitásról, ami több tízezer keletnémet számára tette lehetővé a menekülést Nyugatra. A Hornt és Mockot ábrázoló fotó eljutott a világ minden tájára – emlékeztetett a Die Welt, utalva arra: a vasfüggöny átvágását olyan láncreakció követte, amely elvezetett a berlini fal leomlásáig.
Az ugyancsak konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung – a Die Welthez hasonlóan – kiemelte, hogy 1989. június 27. ténylegesen egy „zsenális médiapuccs” is volt. Miközben a határzár megszüntetése már május 2-án megkezdődött, a klingenbach–soproni határátkelőnél történt eseményt ábrázoló fotó alapján az egész világ azt hihette, hogy június 27. a vasfüggöny átvágásának első aktusa volt. Az újság ennek kapcsán egyfajta „huszárvágásról” beszélt, utalva arra, hogy mindez egy Bécsben élő fotós, Bernhard Holzner ötlete volt. Holznert ugyanis „felháborította”, hogy a reformkommunista magyar kormány – a határzár megszüntetésével kapcsolatos – „történelmi lépése” gyakorlatilag semmi fajta nemzetközi médiavisszhangot nem kapott. És Holzner ezt követően javasolta Mock akkori külügyminiszter sajtófelelősének a határ menti fotó elkészítését. Az osztrák külügyminiszter felkarolt az ötletet, és meg is egyezett erről magyar kollégájával. A cél pedig az volt, hogy a jövő számára dokumentálják az „őrültség korszakát”, amikor még kerítés választotta el egymástól a népeket – emlékeztetett a Frankfurter Allgemenie Zeitung.
A liberális Süddeutsche Zeitung ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a június 27-i esemény „megrendezett, mégis történelmi” volt. Az újság ugyancsak emlékeztetett: Mock és Horn ezen a napon jelképesen átvágta a vasfüggönyt, miközben annak felszámolását Magyarország addigra gyakorlatilag már teljesen befejezte. A lap visszaemlékezett a páneurópai piknikre, a szeptemberi határnyitásra, és ezzel kapcsolatban rámutatott: a páneurópai rendezvényt mintegy 600 keletnémet turista arra használta fel, hogy a határőröket is meglepve Ausztriába meneküljön. A Németh Miklós vezette budapesti kormány ugyanakkor tudta, hogy a menekülést miért engedélyezte – írta a Süddeutsche Zeitung, úgy értékelve: mindez egyfajta „tesztet” jelentett arra vonatkozóan, hogy a „testvéri országok” miként reagálnak. S ezek teljes „tanácstalansága” bátorította Magyarországot a szeptember 10-i határnyitásra – írta a német liberális napilap.
Helyszíni riportban számolt be a 20 évvel ezelőtti eseményről a berlini Der Tagesspiegel, hangsúlyozva, hogy az akkori eseményekkel Magyarország „történelmet írt”. A liberális újság rámutatott: a közelmúltban Budapesten járt Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, augusztusban pedig Angela Merkel kancellár utazik Magyarországra. Az újság mindennek kapcsán idézte Németh Miklós akkori magyar miniszterelnököt, aki a 20 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve „szerényen” kijelentette: „Magyarország megtette hozzájárulását.”
 Csendes megjegyzés...
Idősebb Bush és Gorbacsov előző évben Izland szigetén már átrajzolták Európa színpadát. Németh Miklós csak végrehajtotta az orosz döntést. A látványos része jutott az akkori külügyminiszternek...Ő volt az utolsó, aki támogatta a határnyitást.Kiharcolta, hogy ő vághassa át a határon a vasfüggönyt a sajtó előtt.

Esténként, az egykor magát magyarnak nevező ATV 30 perces szárszói összefoglalóin teszi próbára magát a nép egyszerű gyermeke, s ily forma vónék magam is. Azt gondolná az ember, hogy ennél lejjebb már nincs. Pedig van! Az urbánus szubkultúra mélységes mély bugyraiba empirikus tapasztalatszerzés céljából alámerítkező szociológus-hallgatók köreiben a dús képzeletű nép a valaha szebb napokat látott házigazdát – nevére alliterálva – darab idő óta már csak a „szarházi” jelzős szerkezettel aposztrofálja. Mi tagadás, ebben azért benne foglaltatik évek hosszú sorának írói munkássága, rásegítve némi heti tetves törzsgárdatagsággal. Hiába, no, a nép szava Isten szava, ahogy mondani szokás.
Horn temetésén

Köszönik, ők jól elvannak…

De mégsem teddy barátunk és díszes kompániája viszi a prímet, pedig – hogy stílszerűek legyünk – sokaknak velük is tele van már a hócipője.

Természetesen ezúttal is a nagyságos vezénylő tábornok őfőméltósága a námbör ván. Látták? Ha nem látták, nézzék meg! Gondolom a Hír Tv archívumában biztosan megtalálható a Horn Gyula temetéséről készült tudósítás. Amikor Viktor fejet hajtott Horn temetésén azt mondtam, ez a rendszerváltás emblematikus pillanata, ebben minden benne van. Az egykoron lánglelkű fiatalember, aki akkor és ott elmondta, mert elmondhatta, azt a gyújtóhangú beszédet azon a bizonyos másik temetésen – tudják, azon az újratemetésen –, most fejet hajt a halott pufajkás előtt. Mi változott itt? – kérdem én. Változott itt egyáltalán valami? – kérdezem én. Az égadta világon semmi! 20 évig tartott a matiné (eftársak és eftársnők), most felkapcsoltuk a villanyt, véget ért az előadás, el lehet hagyni a nézőteret! (Meg lassan a hazát is, ha így marad minden a továbbiakban.)

Mindeközben a szovjet helyett van nékünk most mán európai unijónk, ami annyira nem is olyan jó, de legalább olyan rossz, vagy tán bizonyos szemszögből még rosszabb is, mint egykori nagynevű elődje. Fegyverek helyett immáron jogszabályokkal és banki trezorok széfkombinációival tartanak sakkban bennünket, hogy továbbra is zavartalanul szipolyozhassanak.

Népek Krisztusa, Magyarország!

És tényleg! Az Emberfiához hasonlóan mi is haladunk végig a különböző stációkon, fokozatokon. Először miniszterelnök lehet egy pufajkás és a szemünk se rebben. Aztán egy becsületrenddel kitüntetett három per akárhányas találja magát a kormányfői bársony fotöjben, de még ez is elmegy, sok szódával. Igaz, itt azért már zörög a haraszt, ha fújja a szél, ha nem! Egy csodával határos pillanatra a másik gyökértelen kasztban, a szintén hazátlan (micsoda nevetséges önteltség: a magát világpolgárnak tituláló) kozmopolitákban is megszólal (talán) a lelkiismeret, hogy hát ezt azért már mégse, ám ugyanazzal a lendülettel vezényszóra el is hallgat(tatják), fontosabb a pénz- és a hatalom annál, hogy reggelente, amikor felébrednek, ne köpjék szembe magukat. Hiába, no, ez egy ilyen különleges anyagból gyúrt társaság. Aztán gyütt a táncos lábú ripacs, a többi pedig, ahogy mondani szokás, már történelem.

A dolog legérdekesebb vetülete azonban mégsem az előbbi impozáns felsorolás, hanem a politikai lövészárok túloldaláról szalajtott, de az is lehet, hogy az előre gondosan megírt forgatókönyv szerint eredetileg oda küldött egykori forradalmár fenegyerek. Arra a bizonyos sokat emlegetett i-re a pontot az újrázó autokrata teszi fel, aki – nem győzöm elégszer hangsúlyozni – fejet hajt egy pufajkás előtt. Kicsivel több, mint két évtized alatt felvéve a politikai osztály üzemi fordulatszámát, a jövő egykori reménységéből – beleidomulva az előre lezsírozott jogi- és hatalomtechnikai keretrendszerbe – így lett az élhető magyar jövőre nézvést az egyik leg… A mondat befejezését inkább a tisztelt Olvasóra bízom.

Persze ez nem újdonság, láttunk már ilyet. A „segget csinálunk a szánkból” című tematika jó párszor megképződött már kis hazánkban. Példának okáért a tolerancia jelzésértékű zászlóvivői, akik amúgy az indulásnál a leghangosabb retorikai ámokfutást rendezték antikommunizmus címén, borultak először – és kétségkívül látványosan – az éppen Horn Gyula által fémjelzett posztkommunisták nyakába.

Húsz egynéhány év történelmi léptékkel nézve nem nagy idő, gyakorlatilag egy szempillantás. Végül is mi történt? Volt egy kis kitérő, a szó valódi és legszorosabb értelmében átállították a váltókat, de innentől ismét visszatér minden a rendes kerékvágásba, megyünk tovább a leni… ó pardon, most szóltak át a PR-részlegről, hogy az a szöveg mán nem trendi, asztat köll mondani helyette, hogy a szociális piacgazdaság útján. Amiről úgy egyébként szintén tudjuk, hogy fából vaskarika, no, de hát eztet köll mondani! Piacgazdaságban meg ugye – ha szociális, ha nem az – ingyen ebéd nincs, valakinek állnia kell a cehhet, és hát ki más tudná ezt a legjobban, mint te magad?

Nem igaz?

De, igaz.

Ilyen (fülke)forradalmár jutott nekünk. Olyan ember ő, aki fejet hajt a pufajkás előtt. Az elmúlt két évtized ezzel a főhajtással gyakorlatilag megy is rögtön a lecsóba. Már ami a hitelességet illeti.

Persze, tudom én, a legyőzött, ne adj isten, elhalálozott ellenség előtt lerójuk tiszteletünket, satöbbi. Meg hát ugye, mint miniszterelnök a volt kolléga előtt, satöbbi. De azért mégis… Az adófizető baromban – aki immáron szintén hasonló idő óta gyakorlatilag finanszírozza ezt az egész hóbelevancot (értsd: végig az ő zsebére megy ki a játék, és általában mindig az ő kárára), – megmarad a keserűség, mert úgy érzi, becsapták. Este 5-től 6-ig kiáll a lánglelkű (fülke)forradalmár a Hősök terére, és – most már tudjuk – elmond(hat)ott egy olyan beszédet, hogy mindenki csak hüledezett otthon a tévénéző fotöjben, 6-tól 8-ig meg azokkal bazsevál, akik ellen 5-től 6-ig ágállt.

Ilyen van? Itt csak ilyen van! Vedd már észre!

Ez egy ilyen ország! Itt az ország hatalomtechnikai szempontból első számú vezetője lehetett egy pufajkás, egy három per akárhányas, a kormányfői tisztségig vivő szimpla mezei KISZ-titkár pedig simán szembeköphetett egy egész nemzetet.

A múlt emberei ők, akik ragaszkodnak a múlt eszméihez, rendszereihez, érdekeihez.

Milyen érdekes! Senki nem akar független Magyarországot! Miért nem akar senki független Magyarországot? Miért nem akarhat senki független Magyarországot? Miért kell nekünk mindig tartozni valakihez? Valakinek az ülepéhez?

A politikai osztályból miért mindig csak ugyanazokból lehet, tudunk, akarunk választani?

Új erőket kell bejuttatni a Törvényhozás Házába! Ráadásul olyan nagy számban, amennyiben csak lehetséges, hogy a különböző számítógépes manipulációk és csalások ellenére is kellő számban juthassanak be képviselőjelöltek. Ne lehessen annyira elcsalni a választásokat, hogy feltűnően nagy legyen a különbség az exit pol és a végleges eredmény között!

Valahogy le kellene modellezni az EU parlamentet. Épp a mostani tovaris-jelentés kapcsán is láthattuk, hiába a néppárti a legnagyobb frakció, a többi összefogva ellene le tudja szavazni. Ha akarja. És most akarta.

Fura fintora a sorsnak, hogy mind az ún. balliberális oldalon, mind az ún. nemzetinek mondott oldalon mindenki az összefogás fontosságát hangsúlyozza. Ez most a legfontosabb. Egy önzésre épülő társadalomban és létezésmodellben, amelyben jelenleg mi is élünk, azonban éppen ez a legnehezebb, szinte megvalósíthatatlannak tűnik, mert mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti.

Most kell elővennünk a józan paraszti eszünket, talán még soha nem volt rá ilyen nagy szükség! Emlékezzünk, és mondjuk el a fiainknak és leányainknak is! Mit is? Hát csak azt, hogy kik azok, akikről biztosan tudjuk, tudjuk, mert már bizonyították, hogy velük, hitsorsosaikkal, valamint a szüleik bűneiért ugyan nem felelős, de azok hasznát busásan élvező ivadékaikkal még egyszer soha, semmilyen körülmények között sem! Ők azok, akiket először el kell távolítani a hatalom közeléből, aztán arról kell gondoskodni az akár bekamerázott, akár nem bekamerázott szavazófülkék „magányában”, hogy soha többé ne térhessenek vissza a hatalomnak még csak a közelébe sem!

Amikor Viktor fejet hajtott Horn temetésén az volt a rendszerváltás emblematikus pillanata. Az elmúlt két évtized ezzel a főhajtással gyakorlatilag lenullázódott. Már ami a hitelességet illeti. Itt van most már az ideje annak, hogy a költő szavaival élve. „új erővel térjünk a tettek más mezejére”!

Ahogy a mozikban a különböző remakek (újrafeldolgozások) és a semmiből a hajuknál fogva előrángatott előzményfilmek garmadával tanúi lehetünk hálivúd szánalmas vergődésének, ugyanez látszik megképződni a hazai politikai osztálynál is, ahogy szintén kétségbeesetten, szintén szánalmasan próbálnak újrázni. Azonban a mozikkal szemben – ahol nincs mese, a pénztáraknál azonnal kiderül, mire vevő a közönség és mire nem, mi az, ami azonnal bukásra van ítélve – a Magyarországon regnáló politikai osztály egyelőre leválthatatlannak, megbuktathatatlannak látszik. Időnként helycserés támadás történik a bársonyfotöjökben, de időről-időre mégiscsak mindig ugyanazok ülnek vissza az előre melegített helyekre. Az amerikanizálódott két-párti váltógaz(da)ság nem enged mást a hatalom közelébe. Az alsóház uralma töretlen.

A következő választás egyik legfontosabb és legdöntőbb kérdése az lesz, hogy tömeges egyéni képviselőjelöltek hiányában a nép, a teljesen becsapott, meghazudtolt és félrevezetett nép, képes lesz-e új és friss erőket bejuttatni a Törvényhozás Házába? Ezzel egyidejűleg azonnal el kell kezdeni a rendszerváltás rendszerének nevezett megbukott és hatalmas károkat okozó politikai berendezkedés, lebontását, valamint az ahhoz tartozó haszonélvező politikusi réteg elszámoltatását és felelősségre vonását!

Kicsit, nem, nem is kicsit, inkább („mi az, hogy?!) nagyon is!” olyan ez, mint a világot jelentő deckák, a színház kulisszákkal telizsúfolt, néhol szórakoztató, néhol megríkató, néhol pedig szemfényvesztő világa. A néző mindig csak azt látja és hallja, ami a színpadon éppen történik, mást nem. A teátrumban ez így is van rendjén, hiszen másként abban a pillanatban oda lenne a varázs. Kit érdekel a színfalak mögött díszleteket tologató lótifuti, vagy az, hogy az aktorok miről kvaterkáznak a büfében, miközben jelenésükre várnak?

És a politikában?

A hazugságszámba menő Európai Unióból szalajtott fő hallja kend hazudja a képünkbe, mennyire hálásak az egykori pufajkásnak az újraegyesülés előmozdításáért. Ez is egy a sok hazugság közül. Hiszen magától Kun Béla unokájától hallhattuk, máshol, mások és máskor döntötték el, hogyan, s mi légyen, a pufajkásra egyszerűen csak rámutattak, ez a te dolgod, te fogod megtenni eftárs.

(Apró, ám annál zavaróbb momentum, talán ezen is érdemes lenne elgondolkodni? Ugye milyen érdekes, hogy a tanácsköztársaság tényleges vezetőjének unokája nem egyszerű melósnak megy, hanem éppen történésznek? Tudják, a történész az a pofa, aki megismertet bennünket a múltunkkal!)

Amikor Viktor fejet hajtott Horn temetésén az volt a rendszerváltás emblematikus pillanata. Az elmúlt két évtized ezzel a főhajtással gyakorlatilag lenullázódott. 20 évig tartott a matiné, s most véget ért az előadás. Ne maradjunk sötétségben! Vegyük már észre, hogy felkapcsolták a villanyt!

Isten áldja Magyarországot!

http://komlomedia.hu/video.php?id=2016052301#sthash.YAJ7YvD4.YKGMI2cA.dpbs

Levonult az ár és tisztulnak gondolataim. Drámai helyzetben mindig adódik szép és gyönyörű pillanat, ami belül megmarad. Könnyes szemű nénik tekintetét nem lehet elfelejteni, kis csomagjukat szorongva féltőn, otthagyva javaikat, halkan suttogva, köszönetüket mormolva. Riadt állatok ösztönös félelmét tapasztalni, dönteni, fontossági sorrendet betartva közben. Önkéntesek az ország minden részéből, az aluljáró pártharcosain kívül mindenki úgy érezte, segíteni kell.

Bár a bajban megosztottak közül a jóérzésűek voltak többen. Amit hiányoltam: érdekes, mindig a szegényebb réteg segít többet, talán jobban ráértek, mondaná nagyapám. Méltánytalanul mellőzöttek és hivalkodók találkozása a homokzsákkal az utóbbiak csak a protokoll idejéig, többiek hajnalig.

Talán az egyik legszebb mozzanata: Tahitótfalun a híd két oldalán székelyek másik részén kárpátaljai népek védekeztek ember feletti küzdelemben. A védekezés hevében is maradt idő, egy órát szentelve az időszerű trianoni június 4-ről megemlékezni. A fák alatt, füves területen csillogó, meghatott szemek, a nemzet összekapaszkodva jelképesen együtt, és maroknyi csoda és zengőhangú himnusz szívemig hatolt. Nem lehet feladni soha, érdemes...

Ezékiel könyvének 38.része
Amikor Isten úgy dönt, hogy eljött ítéletének napja hatalmas rengés rázza meg a földet. Ekkor az Antikrisztus már három és fél éve Jeruzsálemből uralkodik a világon és gonoszságai olyan méreteket öltenek, hogy Isten végül megelégeli és véget vet uralmának. Elkezdődik Isten ítélete a magát Istennek kikiáltó Antikrisztus és istentagadó, vallásüldöző birodalma felett. Isten hatalmas földrengéssorozatot küld Izraelre, nyilván azért mert ez az Antikrisztus birodalmának központja.

68 éve hallgatjuk a holocaust rémségeit. Izrael államnak a folytonos önvédelmi harcban sikerült elfoglalnia befogadó vendéglátó Palesztina területét. A második világháború alatt elkövetett borzalmak eltörpülnek a jelen valósága mellett. Palesztinából koncentrációs tábort csináltak, 8 méteres beton falakkal, körülvéve. Népét elüldözték, minden, az élethez való feltételek felszámolva, víz, áram, gáz, megszüntetve lakások ledózerolva. A lakosság száma megtizedelve, fiatal gyermekek milliós szintű vesztesége pótolhatatlan kárt, és iszonyú fájdalmat és tragédiát okozva.

Érdekes, a világ nem tud róla vagy elhallgatják e borzalmakat. Az áldozatok nevében kérdem, ki adott felhatalmazást ezekhez a szinte antikrisztusi tettekhez. A világ szemlesütve, belül érezve az igazságtalanság borzalmas tényét, cinikusan statisztál a sátáni mészárláshoz. Hazánkban tartották WJC ünnepi gyűlését demokráciát papolva, miközben két napon keresztül bombázták Szíriát fékezett atomtöltetű lövedékkel. A pusztításon kívül nem volt katonai jelentősége e beavatkozásnak. Természetes, a nagyhatalmak jogos önvédelmi harcnak minősítették az agressziót, alkalomra várva, hogy az eszkaláció után beavatkozhassanak világbirodalmi terveik megvalósításáért.

2013-ben át kell írni a jóról és az erkölcsről tanult fogalmainkat.

A pózer olyan egyén, aki egy stílusirányzatot divatból követ, nem meggyőződésből, nem hitből. A pózereknek nincs saját egyéniségük. Pár hét múlva új divat stílust találnak maguknak, és azt kezdik majmolni.

Bácsfi apja jelenleg a Belügyminisztériumban dolgozik. Bácsfi Diána, aki meggyőződéses hungaristának vallja magát, azt állítja, hogy világ életében elkötelezett volt az eszme iránt. Mindezek ellenére a plakátragasztó akcióig ez a hungarista felfogás nem tűnt fel senkinek a lány örnyezetében.

Bácsfi Diána

Akárki is Bácsfi Diana (zsidó, a szerepre kiképzett provokátor, vagy csak egyszerűen zavaros elméjű), a tevékenysége rendkívül káros, mivel azt a hazugságot jeleníti meg, amit több mint ötven éve sulykolnak belénk a jól ismert átnevelők. Az egész hungarizmust leegyszerűsíti a negatív külsőségekre (pártszolgálatos egyenruha-utánzat, karlendítések és olyan jelszavak, amelyeket a hungarizmus ellenségei elferdítve vetettek bele a köztudatba). Továbbá, teljesen félreértelmezi Szálasi gondolatait, sőt megtetézi azokat a saját degenerált elképzeléseivel.

Egyszóval lejárat és nevetségessé tesz mindent, ami a hungarizmussal kapcsolatos. Nem csoda, hogy ekkora sztárt csináltak belőle.

Budapest közepén mostanában valahol. Utóbbi találkozásunkon egy kérdés tettem fel. Kedves Bácsfi Diána hogy jutottál a fasiszta pózertől az ezoterikus sámánkodásig, Most Avatara a neved, rám néztél szemed villant, agyadon átsuhant a felismerés. Egy kérdés megválaszolatlan maradt. Sajnálom, érdekelt...
http://youtu.be/lDA0INi5ozQ

Nemzetárulók, országvesztők, akikre ráillik e jelző feleljenek bűneikért.Hazánkban nincs ember, aki ezt a teljesítményt felülmúlja,vagy túlszárnyalja.Nem is lehet csak a megtestesült gonoszok, az érdemi elkövetők tudják. Ehhez kellet a parancs alapú reflexen nevelkedett korosztály balgasága,szolgalelkű hozzáállása, majd megmondják az okosok alapon nem lehet forradalmat csinálni.Deja vu érzés kerít hatalmába mikor látom a maroknyi embert tüntetni,úgy látszik a többieknek nem fontos életük sorsa merre fordul.Eladják felettünk a hazát,örökös szolgaságra kárhoztatva.Tegyük, hisz ezt akarják boldogságunk vámszedői.20 éve 19 milliárd, most közel 1000 milliárd visszafordíthatatlan az adósságunk.

Lélegzetem suttogva
Szívdobbanásod hallgatva
Őrjítő vágyban
Végtelen boldogságban

Érzelem gyötör
Hozzád láncolva
Sóhajom kínokban
Veled titokban

Puha ajkaidra
Mosolyod gödrébe
Hajlataid rejtekébe
Vágyaid rejtelmébe

Tetkó


Gyerekkoromban a szomszédbácsi matróz volt,teste teli volt kék nevekkel ábrákkal.Nem érintett sose, számomra idegen pálya volt. Úgy gondoltam testét mindenki úgy csúfítja el ahogy akarja.Később már a lányok testén esztétikusnak találtam a díszítő elemeket,ennyi volt részemről a tetkósok tábora.Előítélet nem volt bennem,de nem is szerettem őket.Utcai harcok során rá kellet jönnöm én vagyok csak fehér ember bizonyos értelemben.Magyarul környezetemben egyre több tetkóssal sodort össze az élet.Megdöbbenve vettem észre magamon hogy az igaz emberek közelsége, nem taszító számomra. Jellem és gerinc ez jut eszembe ha rájuk gondolok mostanában.Nem sunnyognak, bátran fel vállalják véleményüket,ország világ előtt.Bár vigyázni kell, véleményüknek időtállónak kell lenni.Nevek szívek felejthetők,de HAZA sose,Hazánk népe előtt felvállalt küldetés tudatuk örökké tartson,kívánom ne múljon 1. perc se, gondolat e nélkül.

Személyes élményeimet nem szoktam megosztani másokkal de most kivételt teszek.Akarva   akaratlanul megtörtént események szemtanúja voltam,bizonyos értelemben ártatlan résztvevője.Aki onnan jött tudja  mivel játszom arra felé nem babra megy a játék, olcsón mérik az életet,ha sérted az érdekeket.Nincs érzelgősség  bevált sablonos megoldások  minimális kockázat.A-tól z-ig rálátásom volt személyektől eseményekig,széles spektruma hazánkban történő játszadozásig.Belső etikai normám miatt nem használtam  tudásomat egyéni boldogulásom javára.Mások ezt gátlástalanul megtették,lelkiismeretük legyen rajta.Nincsenek véletlenek rájöttem, bizonyos idő után előre tudtam vártam az események alakulását.Nem jó érzés tehetetlenül nézni várni,mi következik.Az ember nem bújhat ki a bőréből,magam módján jeleztem előre  várható történéseket.A gépezet nem felejt,büntetlenül nem úszhatod meg. Szélesek az eszközök tárháza,ha ismert vagy média által besároznak,ha veszélyes akkor baleset ér.De a legbiztosabb egzisztenciádat csendben tönkre teszik,próbára téve gerinced keménységét.Utóbbi jutott nekem osztályrészül,bizonyos zsarolással kiegészülve.Senki se tökéletes még én sem, életem nem féltem de környezetemért felelősséggel tartozom.Harcom  másképpen folytatom,ígérem önmagamnak másoknak.

Megtörtént bizony, hogy fekete vagy fehér, netán zöld pólót viselőkkel szemben kíméletlenül fellépett a rendőrség. Hivatalosan bejelentett gyülekezés után, erőszak mentesen fűre ülve 236 letartóztatott ember került a börtönbe, mondvacsinált ürügy miatt. Szolgálunk és védünk, állambiztonságunkat meg kell védeni mindenáron, a gonosz szellem mindenfajtája ellen. Napi szinten van a bűn és a gyilkosságok sorozata, szétszedett, lebomló társadalmunk végvonaglásában. Mi a fontos, mi az érték felvállalás kérdése mostanában. A rosszal én nem tudok azonosulni, mondaná nagyapám. Félelem keltő masírozások a rend érdekében,a törvény kellő szigorával megbüntetve mindent. Védekező reflex, kezdeményezés az egyik oldalon, vérlázító szembecsukás a másikon. Hermetikusan lezárva egy válság stábra bízva embereket 24 órán keresztül, már kimeríti a demokrácia fogalmát. Törvényes rendünk védelme közben bármit megtehetnek egyesek büntetlenséget élvezve. Milliós adócsalás,napi kábel lopások, ember életek kioltása nevetséges büntetéssel. A másik oldal, szokták mondani, bezzeg a mi kutyánk kölkei parlament lépcsőjéig menve vízcsapokat törve, tüzeket gyújtva veszélyeztethetik alkotmányunk biztonságát. Polgári engedetlenség címén elfoglalhatnak állami intézményeket büntetlenül.Sajnálom nem néztem az elkövetők ruházatát, mivel fél város forgalmát lezárták, bennem ez keltett félelmet, megtörtént események és kimondott szavak láncolata. Nézőpont kérdése tudom, de egyenlő elbírálás jár, minden adó fizető polgárnak társadalmunkban, ha már alkotmány és demokrácia .

Aggódó tekintetem hazámra vetítem.Csodás adottságokkal megáldott hely a mienk, víz ,föld hegyekkel körül véve.Európa közepén külső szemlélőnek fel se tűnik az eljátszott ország kifosztott valósága. Szisztematikusan kisemmizve, az emberi gyarlósága verítékében fürödve,mindenét megszerezve, gyűlölettől övezve él népünk. Elszegényítve, tőke megvonással fenyegetve, meglévő értékek eltüntetése súlyos következményekkel jár majd. Álproblémák, felszínes viták, gumicsontokkal leszórt úton haladunk, de merre kérdem? Anno döbbenten néztem a hatágú fehér csillagot a rendőrök ruháján, nem is sejtve annak valós tartalmát.Érdekes volt látnom, mikor András herceg ide jött elsőnek bemutatni leendő kedvesét,majd a görög válság idején a miniszterük innen kért segítséget elsőnek. A hely varázsa, mondaná nagyapám, de biztos fontos volt, hogy így tették:) Készülőben van valami, csendesen eldöntve, sorsunkat mérlegelve, haszon alapúra téve életünket.Ki dönti el mi az érték és a rend kérdem? Felettünk döntenek, adnak, vesznek,holmi embernek nevezett förmedvények. Falak, kordonok és érdekek közt élek.Meddig ér szabadságom, boldogságom kérdem? Megannyi, válaszra váró, felelet nélküli élet.

Meghatódva hallgattam Bajnai bölcs szavait.Nagyon ügyes összeszedet panel szöveget már már könnyezve követtem. Egyszerű állampolgárként eltöltött a nemzeti érzés.Mutatva nekem az utat nemzeti egységről ,és az összefogás szükségéről. Csalódott Fideszesként, megrendült Jobbosként, álmodozó zöldként, és akik nem tudnak választani a pártok között.A megosztottság borzalmait ecseteli számomra az az ember aki ide hozta anno az amerikai mestert kampányuk levezetésére.A recept egyszerű volt, az emberi gyengeségre épített gyűlölet stratégia bejött, mondván pestiesen. Arcátlanság oktatólagosan demokráciáról, nemzetről beszélni, rövid az emlékezet, megtörtént; az elő vett magyar zászlót rendőrei taposták és elvezették azt aki elő merte venni. Gondolom azért koccintottak a román nemzeti ünnepre, hogy erősítsék a lelkeket, Erdélyi testvéreinkben. A 23 millió román bevándorlóval való riogatás ennek jegyében folyt. 2006.ősze 1956 galád sárba tiprása volt a népre uszított rendfenntartókat sokan nem felejtik, mai napig megcsonkítva megvakítva, brutálisan megalázva, összeverve.Kivel fogjak össze kérdem,az áldozat a hóhérral soha, üzenem. Becsukott szemmel nem lehet élni.

                          Bajnai+Milla=Lúdmilla :)))))))))))))))))))))

Kártya játékban 19-re húzni lapot kockázatos, dicsőség vagy bukás a jutalma. A Jobbik meghúzta és bejött neki, levegőhöz juthat megtépázott sorait rendezni kell rövid időn belül babér levelek töredeznek és fakulnak....Csúnyán melléfogtak a rendőrök, katonai megszállásra emlékeztető módon ellepték a Fejér megyei Csókakőt, miközben azt a rendezvényt, amelyet hatalmas erőkkel próbáltak megakadályozni – az Új Magyar Gárda avatási ceremóniáját – simán megtartották a Tolna megyei Dunaföldvár mellett.A gárda ötéves születésnapján a Jobbik hadüzenetet küldött a kormányzatnak. A hatalom látványos erődemonstrációval akart válaszolni, de kudarcot vallott. Ami talán még rosszabb: köznevetség tárgya lett. Az utólagos magyarázkodás pedig, hogy az akció tulajdonképpen sikeres volt, mivel Csókakőn a rendőrség jelenléte idején nem történt bűncselekmény, maga a megtestesült szánalmasság. Durván minden második helybélire jutott egy rendőr. Mint kiderült,

teljesen fölöslegesen.Szerintem majd ha a bűnt és a bűnözőket fogják ilyen vehemenciával üldözni, megszűnik a jelenlegi önvédelmi szerveződés. Ha nincs ok, nincs indok. Ilyen egyszerű. Felesleges a rendőségnek azért kivonulniuk (az adófizetők pénzén és fölöslegesen!), hogy a balhét provokáljanak. Mivel a Gárdisták egy pisszenés nélkül szinte dicsérendő önfegyelemmel bonyolították le a rendezvényüket, nem ártana ezen elgondolkodniuk. Persze az színlelt örökös rettegő ellen oldali tüntetők miatt nem nélkülözhetőek, csak nem ilyen létszámban és felállásban.A média nem akarja és nem képes el és felismerni azt, hogy a hírek és tények feletti monopóliuma, az információ feletti hegemón hatalma az internet korában egyértelműen és végérvényesen megszűnt, valamint azt, hogy az emberek feletti hagyományos manipuláció mára - a legprimitívebb rétegeket leszámítva – már teljesen hatástalan.Hát bizony a rendőröknek is jól jön néha a gárda segítsége. Pl. mikor túlerőben lévő kisebbségi család szétveri az autójukat, és a fejüket is majdnem. Közéjük lőni nem mernek, mert akkor őket büntetik meg, inkább inkább a gárda segítségét kérik... Előfordult néhányszor. Hülye a szabályozás. Ha már annyira szeretik nálunk némelyek utánozni Amerikát, akkor abban kellene, hogy aki rendőrre támad, le kell lőni.Nagyon igyekeznek a sorozatgyilkosságokba belekeverni a Jobbikot, de nem jön össze, a titkosszolgálatnak több köze van hozzá. Ki is volt akkoriban a vezetője? Kik is táboroztak akkoriban Tatárszentgyörgy közelében? Időzített titkos akták megannyi kelléke a sötét politikának.kétélű fegyver túlélők mindig lesznek. Eltusolni lehet de nem kifizetődő. Csak sejteni lehet mi lehet még a kalapba, elő kel venni a nyuszikát vagy a galambot mindegy csak mozduljon már val