Csak állunk és nézünk révedező tekintettel a mólon, igen, a hajó elment. Úszik vele életünk, megtermelt gazdaságunk, szellemi örökségünk. Mentőövekbe hiába kapaszkodunk már nem érjük útól.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.