1956-ig nagy létszámú elítélt és honvéd is dolgozott a bányákban. A felduzzadt létszám nemcsak ebben az időben, de a későbbiekben is fájdalmas problémákat okozott. A legszomorúbb mutató az ötvenes években az évi 100 főt is meghaladó halálos áldozattal járó balesetek száma. Ezt az időszakot a politika "hősiesnek", a szenet az "ipar kenyerének" nevezte.
E folyamaton belül, hét évvel ez eredeti, illetve két évvel a módosított program jóváhagyása után, lezárták a liászprogramot.

Hősünk itt lép a képbe.
Pályáját az 1960-as években a kevés reformista nagyvállalat egyikénél, a Tatabányai Szénbányáknál kezdte, 1968-ban jó ütemérzékkel, az új gazdasági mechanizmus kezdetekor lépett be az MSZMP-be, amelynek az 1970-es évekre ifjú üdvöskéje lett. 1976-ban miniszterhelyettessé nevezték ki a Nehézipari Minisztériumba, nevéhez fűződik a hatalmas költségeket felemésztő és végül kudarcba fulladt eocénprogram, amelynek célja a szénbányászat és szénalapú energiatermelés feltámasztása volt, és később hozzá tartozott az ország teljes energetikája is. 1983 és 1987 között ipari miniszterként működött, elhozta nekünk a Paksi Atomerőművet, de az eocénprogram végleges bukása után kissé dicstelen körülmények között parkolópályára küldték. Saját elmondása szerint egy nejlonzacskóban akarták neki átadni a munkakönyvét, 30 percet kapott, hogy elhagyja a parlamenti rezidenciáját. “Az egyik kollégám Daciájába pakoltam be egy péntek délután, a Parlament alagsorán keresztül költözködtem, hogy ne röhögtessem ki magam” – emlékezett.Egykori párttársaira annyira bepöccent, hogy a rendszerváltás után “megszerezte” magának a gyakorlatilag nem létező Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, amelynek 1994-2012 között elnöke volt, sőt 2002-2010 között országgyűlési képviselő is volt – az MSZP frakciójában. Az igazi bosszú azonban az volt, hogy milliárdos lett. 1989-ben System Consulting Kft. néven saját vállalkozást gründolt, amely már a kezdetektől az orosz-magyar, ukrán-magyar relációra alapozott. “Volt egy óriási vadászterületem, amit számomra a Tovarisi konyec!-cal (egy MDF-plakát felirata az 1990-es kampány idején) megteremtettek. Az első pillanattól nem értettem, hogy miért kell szembefordulni a szovjet piaccal. A cég óriásit kaszált az orosz államadósság lebontásából is, ahol Kapolyi remekül kamatoztatta volt szovjet kapcsolatait, a nagy találmánya, egyben hosszú éveken keresztül bonyolított remek üzlete viszont az volt, hogy Oroszországban szenet vett, ebből Ukrajnában energiát termelt, és azt Magyarországnak eladta.

Bőven 70 fölött Kapolyi kreativitása nem apadt: 2006-tól a Kocsis István vezette, állami tulajdonban lévő Magyar Villamosművekkel bonyolított nagy volumenű kétes ügyleteket, tízmilliárd forintok mozogtak offshore cégek közbeiktatásával nem pontosan világos céllal.
A sajtó által már 2009-ben feltárt tranzakciók büntetőjogi következményeinek megállapításához előbb egy kormányváltásnak, majd hosszas gondolkozásnak és toporgásnak is el kellett telnie, mire az ügy eljutott a vádemelésig.

Kapolyit immár nem védte a mentelmi jog, ami ország gyűlési képviselőként két cikluson keresztül járt neki. A 2010-es választások után nem került be a parlamentbe, sőt a pártelnöki pozíciójáról is lemondott. Miközben szakértők szerint - bár ezt máig vitatják - a rendszer már sejtette, hogy erre nem kerül majd sor a paksi atomerőmű üzembe állítása miatt. Kapolyi mégis komolyan vette a feladatát, és egy olyan koncepciót dolgozott ki, amely nemcsak a szénbányászatra terjedt ki, hanem a villamos-, a kőolaj- és földgáziparra is. Végül a keleti blokk gazdasági nehézségei miatt a programból mégsem lett semmi, jelentős károkat okozva ezzel az akkori költségvetésnek és a hazai bányászatnak is. Miniszterré 1983-ban nevezték ki, a posztot pedig egészen a paksi atomerőmű 1987-es átadásáig töltötte be.Végül Grósz Károly leváltotta a miniszteri posztról 1987-ben, de 1989-ig kormánybiztos maradt. "Amikor innen is kirúgta Németh Mikós, kapott fél órát, hogy összepakoljon"."Egy végtelenül becsületes ember volt, bántotta, hogy gyanúsított, vádlott lett. Lelkileg nehezen tudta ezt elviselni".Hova tűntek a milliárdok?

Ugyanis míg Kapolyi László A 100 leggazdagabb 2010-es listáján a 92. helyen szerepelt, 5,6 milliárd forintos vagyonával, a következő évben már az is kérdésessé vált, hogy vagyona eléri-e az egymilliárd forintot.Bár óriási nélkülözésben élt, néha a közüzemi számlákra is kölcsönkért, vagyona nagy része állítólag megmaradt.